A napokban az derült ki, hogy a mostani álláspont szerint a négyes metró helyett és a buszok helyett villamos megy majd Rákospalotára. Nem bírom megállni, hogy ne boruljak ki ezen a szerintem eleve kudarcra ítélt terven.

A villamos Budapesten

Valamikor egy éve azon dolgoztunk, hogy az utazás minőségét mérjük fel az egyes tömegközlekedési járműveken. Amikor a villamoshoz értünk, akkor igyekeztünk olyan járatokat keresni, ahol eleve kedvezőbb eredmény jöhet ki, nehogy valaki azzal a váddal illessen minket, hogy direkt egy rossz viszonylatot kerestünk (sorsolhattunk is volna, de az első négy eredménye olyan rossz járat lett volna, amit nem akartunk budapestinek minősíteni). A kedvezőbb eredményre való törekvés miatt kizártuk például a rakparti villamosokat vagy az 1-es villamost. Hosszas mérlegelés után a 4/6-ra esett a választásunk.

Több napon át mértünk a belső kerületekben 15 és 17 óra között egyetlen megállónyi utazást. Összesen 300-hoz közeli próbaút volt, nagy gonddal végrehajtva azt a feladatot, hogy a megállóba érkezve kivárta a tesztelő a villamos érkezését, felszállt, utazott egy megállót, majd leszállt. A pontos számokkal nem akarok untatni senkit, de katasztrófa volt ránézni az adatsorokra. A villamoson töltött idő nagy része azzal ment el, hogy a villamos állt a lámpánál vagy állt a megállóban. A villamoson töltött utazási idő kb. 70 százaléka állással telt, mármint egy helyben állt a villamos. Az utazás minősége a bűz, hangzavar, telefonálás, koldulás szavakkal jellemezhető, nem beszélve a zsúfoltságról. A mérésekre ráadásul akkor került sor, amikor már "hangolva" voltak a lámpák.

Amikor a villamost busszal pótolták, látványosan lerövidült ez az időszak és sokkal erősebb volt a haladás élménye. Ezt elég gyakran megfogalmaztam magamban, különösen akkor, amikor a francia és a német "villamos-reneszánsz" jelenséggel foglalkoztunk, mely érezhetően a fővárosi tömegközlekedésről gondolkodó és döntő emberek egy (valószínű) jelentős részének a fejében is él. Mindig szeretem emlegetni, hogy nem a villamos ténye hozta a "megváltást", hanem a villamosok által biztosított élmény. Komfortos környezet, gyors haladás. Nagyjából ez az élmény az, amit a nagykörúti villamos sem volt képes megadni Budapesten. Persze ezzel csak az szembesül, aki rendszeres használója a budapesti tömegközlekedésnek, ezt autóból, íróasztal mellől és más autóval járók véleményéből nem lehet összerakni...

Ezért nem értek azzal egyet, hogy a Keleti - Bosnyák tér - Rákospalota irányban a villamos megoldás lehet. A komfortos környezetet, az akadálymentes, gyors haladás élményét... éppen a metró tudja biztosítani. Ebből a szempontból még az is mindegy, hogy a négyes vagy az egyes vonal hosszabbításáról van-e szó.

Vízió a palotai villamosról

Minden héten többször megyek Rákospalotára a Keletiből és naponta 1-2 alkalommal megjárom a Bosnyák-Keleti útvonalat is. Ismerve a fővárosi valóságot, előre látom (vagyis látni vélem) a jövőt. Az építkezés idejére nagy lezárások, nulla haladás. Azt, hogy a XXI. századi Budapesten milyen "ügyesen" és az utazókat "tiszteletben tartva", a "haladást biztosítva" oldanák meg a lezárást, van sejtésem (ajjaj, Budán élek, ingázva Újbuda és Óbuda között). Azt is tudni vélem, hogy egy-egy valóban ötletes megoldással próbálnák a korlátozások, lezárások sikerességét jellemezni, mintha a tömegközlekedők kifejezetten örülnének is az építkezéseknek. Ettől függetlenül tömény szenvedés lenne az utazóknak, de ez ma már keveseket érdekel (viszont sokakat érint, de minket figyelmen kívül lehet hagyni).

Ha megépül a villamos, elég sok felszíni kereszteződés lesz, ami majd gátolja a folyamatos haladást. E mellé egy-két autós, pár kerékpáros és gyalogos majd néha megállítja a villamost. Így van ez az egész fővárosban, miért pont itt lenne másképpen?

Számomra még nem egészen világos, hogy a villamosok miért is koszosabbak a buszoknál, de majd lesz alkalmunk a feltevéseinket tesztelni. A mostani buszokhoz képest szinte biztosan rosszabb körülmények lesznek. Na, nem amikor megnyílik a villamos, hanem amikor majd eltelik 2-3 év.

Aztán jön a járatsűrűség. Ha valaki ma egy órán keresztül áll a buszmegállóban (Zuglóban a vasútállomásnál), akkor közel 45 busz érkezésének és indulásának lehet a szemtanúja. Ezek között van teljesen tömött is, de megadja azt az érzetet, hogy lehet haladni. Ha tényleg elindul a villamos, akkor majd lehet csúcsidőben 5-6 percenként járatni és széttárni a kezeket, hogy nem tudunk mit tenni. Vissza lehet állítani a buszt, lehet tervezni metrót. Aztán oda jutunk, ahol ma vagyunk.